Magyar

A panelek

Tizenegy elrendezés, egytől kilenc panelig: egyetlen nézet, kettő egymás mellett vagy egymás alatt, három, négy, öt, hat, kilenc.

Az elrendezések

A billentyűik a lista sorrendjét követik – Alt+1-től Alt+9-ig, majd Alt+0 és Alt+. – és nem a panelek számát: a negyedik elrendezés háromból áll.

Minden panel a száma a lista alján viseli: itt jut eszünkbe az elrendezés, és a rajta végzett jobb kattintás mindet megmutatja, a billentyűjükkel együtt.

A tizenegy elrendezés menüje, a panel számán végzett jobb kattintásra nyílik: az „1 panel” elrendezéstől a „9 panel (3×3 rács)” elrendezésig, mindegyik a saját billentyűparancsával.
A tizenegy elrendezés és billentyűik, a panel számánál.

Két panel között az osztó: a keskeny léc, amely elválasztja őket, mint az ablakot osztó borda — franciául „meneau”, innen a Meneaufile név. Húzással állítható a szélességük; minden elrendezés megjegyzi a sajátját, és az osztón jobb kattintás visszaállítja az egyenlő részeket.

A Tab a következő panelre lép. Az AKTÍV panelt szegély jelzi: erre irányulnak a billentyűk, és ez szolgál egy másolás forrásául. A Ctrl+U kicseréli két panel mappáit.

Közlekedés

Minden panel megjegyzi az utoljára meglátogatott mappát MEGHAJTÓNKÉNT: egy lemez gombjára kattintva egyenesen oda tér vissza, a gyökere pedig egy jobb kattintásnyira marad.

A konzol

A parancsmezőtől jobbra a konzolablak terminált nyit a panel mappájában. SFTP-kiszolgálón – vagy egy tallózott SSH-bejegyzésben – SSH-munkamenetet nyit a kiszolgálón, abban a mappában, amelyet éppen nézünk.

A jobb kattintás rajta a gép termináljait mutatja: Windowson a cmd, a PowerShell, a Windows Terminal, a Git Bash vagy a WSL, Linuxon az asztali környezet termináljai. A kiválasztott azonnal megnyílik, és ezután a kattintás ezt nyitja meg.

Amit a lista alja mond

A sorok száma, amíg nincs semmi kiválasztva, a kijelölés mérete, amint van, és a megjelenített kötet szabad helye. Keresés vagy mérés közben itt mondja meg a bejárás, hol tart.

Az Meneaufile kézikönyve, magyarul.